Dr. Réthy Lajos Attila cikke

Régóta ismert, hogy a háziporban a poratkák mellett szinte minden olyan, szemmel nem látható anyag  jelen lehet ami a beltérben előfordulhat:  a bőrünkről származó kis hámfoszlányoktól, emberi (és állati) hámsejteken és állati szőrök töredékén át a penészgombákig, továbbá a szezonális virágporszemcsék, koromszemcsék stb. és  mindezek mellett,  a levegőbe jutó apró ételmaradványok is!  

 

Utóbbival kapcsolatban nem rég jelent meg egy brit kutatók által közölt fontos megfigyelés. Helen Brough brit kutató és munkatársai azt találták, hogy  hogy  a földimogyoró-allergiában szenvedő csecsemők otthonából vett házipormintákban jóval magasabb volt a földimogyoró  koncentrációja, mint az egészséges kisbabák  otthonaiból vett mintákban. A földimogyoró-allergia kialakulása tehát egyértelmű összefüggést mutatott az otthoni házipor földimogyoró-tartalmával.

 

Első hallásra mindez szokatlannak tűnhet, de megvan a jelenség immunológiai magyarázata. Hosszú ideje ismert tény,  hogy különböző állapotok - pl. kiterjedt bőrgyuladással járó ekcéma - fokozhatják a földimogyoró-allergia kockázatát csecsemőknél. A háziporban nyomokban található földimogyoró az ekcémás, gyulladt bőrre tapadva – de ugyanakkor sajnos más módon is, pl. akár a tüdőkön keresztül belélegezve - az arra hajlamosakban képes lehet allergiát kiváltani, különösen azokban az esetekben, amikor a csecsemő szervezete még nem találkozott földimogyoróval táplálkozás során (szájon át történő korai bevezetésnek lehet ugyanis allergia megelőző hatása bizonyos esetekben).

 

 Ugyanakkor, az elmúlt évtizedben a földimogyoró szájon át történő bevezetésére az hazai és nemzetközi szakmai ajánlások az egy éves életkor utáni időszakot javasolták - éppen a földimogyoró allergia elkerülése céljából.

 

Sajnos, a halasztott bevezetés ajánlása és alkalmazása nem hozta meg a remélt eredményt. Sőt, ennek ellenére, egyre gyakoribbá vált a földimogyoró-allergia kialakulása.

Izraeli és brit vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy azoknál a  csecsemőknél, akik egy éves kor előtt kaptak kis mennyiségű földimogyorókrémet ( krémet, mivel a darabos forma veszélyes lehet, ha véletlenül a légcsőbe kerül!), ott jelentős mértékben csökkent a földimogyoró-allergia kialakulása - mindezt több éves, nagy esetszámú nyomonkövetéssel igazolva. Ezek ismeretében  2017 januárja óta az amerikai és az európai szakmai ajánlások immár kifejezetten  javasolják az egészséges csecsemőknél, a földimogyoró bevezetés 1 éves koron túli halasztásának eltörlését.

 

Más a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akiknél súlyos ekcéma és/vagy tojás-allergia ismert,  mert ők földimogyoró-allergiára kiemelten (fokozottan) hajlamosak!  Az ő esetükben  gyermek-allergológus vagy gyermek-gasztroenterológus szakember kell, hogy felmérje a földimogyoró-allergia pontos kockázatát és ezzel szoros összefüggésben a földimogyoró-bevezetés idejének meghatározását. Ha a fokozott kockázatú csecsemőnél az allergológiai/gyermek-gasztroenteológiai szakvizsgálat alapján még nem várható komoly reakció a földimogyoró bevezetésétől, akkor azt minél korábban be kell vezetni!  Ha azonban a földimogyoró bevezetéstől -a szakvélemény alapján- várható komoly reakció (azaz már kialakult a földimogyoró-allergia), akkor nem szabad bevezetni, sőt szigorúan kerülni kell  a földimogyorót. Újabb paradoxon: ha előzőleg  nem kapták még ételben, (vagy akár anyatejen keresztül sem) akkor hogyan alakulhat ki ilyen csecsemőknél a földimogyoró allergia?  Az ő esetükben vélhetően az ekcémás bőrön vagy a lakás háziporát belélegezve juthat be a földimogyoró a szervezetbe először- amit  a szervezet egyfajta „vészreakcióként”értékel – hiszen normális esetben táplálékot nem a tüdőnkön és nem is a bőrünkön keresztül fogyasztunk.  Indokolt lenne, tehát a minél korábbi szájon keresztüli bevezetés náluk. Ugyanakkor  az Egészségügyi Világszervezet (WHO)  eleve 6 hónapos kizárólagos szoptatást javasol, de még azokban az esetekben, amikor ezt nem sikerül megvalósítani, akkor sem ajánlják a korai bevezetést 4 hónapos kor előttre tenni.  Mit tehetünk tehát az ilyen esetekben, különösen az első élethónapokban?

 

Az egyik kézenfekvő megoldás, amit a nemzetközi szakmai ajánlások is javasolnak, hogy sem a várandós, sem a szoptatós kismamák ne száműzzenek semmi olyan ételt a diétájukból ami allergizálhat- beleértve a tejet, tojást, szóját, földimogyorót sem- természetesen csak akkor, ha különösebb tünet náluk vagy a babánál nem jelentkezik ezen ételek fogyasztásakor.  A kismamák által elfogyasztott ételekben lévő antigének már a  magzati korban majd az anyatejben kiválasztódva segítenek hozzászoktatni a magzat illetve a csecsemő szervezetét  a különböző táplálékokhoz, - mindazokhoz amikkel később „élesben” is találkozni fog a baba. Természetesen ha  tüneteket okozna bármilyen táplálék fogyasztása, akkor azt a kismamának célszerű kerülni és érdemes ilyenkor konzultálni az orvossal vagy védőnővel is.     

 

Mindezek mellett, szóba jöhet még a szoba levegőjének megtisztítása az allergiát kiváltó anyagoktól, beleértve a háziporban nyomokban található földimogyorót is.  Mindez megvalósítható olyan  beltéri levegőtisztitó készülékek alkalmazásával, amelyeket a pollenallergiásoknak is szoktunk javasolni pollenszezon idején:  ezek hatékonyan képesek különböző méretű beépített szűrők segítségével a szoba levegőjét átszűrve tisztítani.  Amennyiben ilyen beruházásban gondolkodik valaki, előtte mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni vásárlás előtt, mert ezeknek a berendezéseknek  több fajtája is ismert.

 

A szoba levegőjének tisztítása tehát  jó kiegészítője lehet a fentiekben részletezett diétás tanácsoknak is, különösen azokban az esetekben, amikor a baba valamilyen okból nem kaphat szájon át földimogyoró-krémet allergia-megelőzési céllal, korai életkora vagy a fokozott reakció kockázat miatt).   Ilyenkor a légtisztítás szintén hozzájárulhat  a földimogyoró – allergia kialakulási kockázatának csökkentéséhez  csecsemőknél.