Fűtési szezon és szobalevegő. Mire figyeljünk télen ? 

Dr. Réthy Attila Lajos cikke

Ősszel és télen, főleg a kinti mínuszok miatt jóval több időt töltünk fűtött helyiségekben otthon és a munkahelyen. A teljes beltéri környezet, de ezen belül is kiemelten a szoba hőmérséklete, a szobalevegő páratartalma nagymértékben befolyásolják a szobalevegő minőségét, illetve közérzetünket, egészségünket. Az erős fűtés például szárítja a szobalevegőt és vele együtt a bőrt és a nyálkahártyákat is. 30 % relatív páratartalom alatt a nyálkahártyák már kiszáradnak, érzékenyekké válnak külső ingerekre (száraz, fájó torokkal ébredés). Vírusos vagy baktériumos légúti felülfertőződés is könnyebben kialakulhat ilyenkor mert a száraz nyálkahártya védekezőképessége meggyengül és a kórokozók könnyebben megtapadnak a nyálkahártyák felszínén. A száraz levegő szárítja bőrünket is, ami ekcéma kiújulására is hajlamosíthat. Ilyenkor jó szolgálatot tehetnek a hidratáló és zsírozó krémek, amelyekkel az ekcéma kiújulása is részben megelőzhető. Ugyanakkor itt is alapvető a megfelelő párásítás. Célszerű azonban ügyelni arra, hogy ezt se vigyük túlzásba!  60% vagy afeletti páratartalom mellett ugyanis a poratkák és a penészgombák is jól tudnak szaporodni, főleg 24-25 o C vagy magasabb szobahőmérséklet mellett.  Az atkák, penészgombák elszaporodása pedig allergiás tüneteket is kiválthat az arra érzékenyekben.

 

Az ideális 30-50 % közötti páratartalmat legpontosabban szobai párásítóval lehet biztosítani.  Nem mindegy azonban a párásítás módja! Ha ugyanis a párásító úgy porlaszt hogy a permeten a baktériumok megtapadhatnak, akkor az újabb fertőzések forrása lehet. A korszerű aeroszolos szobai párásítók úgy porlasztanak, hogy a permetre ne tapadhassanak rá baktériumok.  Erősítheti ezt a hatást ha a párásító megfelelő szűrővel is el van látva.

 

A páratartalom és a szobahőmérséklet mellett lényeges figyelnünk tehát azokra a szemmel  nem is észrevehető, mikrométeres átmérőjű vagy annál is kisebb szennyeződésekre (az atkák, gombák mellett ilyenek pl.: a baktériumok, vírusok, koromszemcsék, gázok stb- illetve pollenek is pollenszezonban) amik szintén károsíthatják egészségünket.  A legfontosabb ismert beltéri allergének a poratkák és penészgomba- spórák mellett az állati (kutya, macska, hörcsög stb.) szőrök, de a táplálkozásból fakadó ételallergén molekulák is jelen lehetnek a háziporban, ami ételallergiára hajlamos csecsemők esetében nem kívánatos.

 

A penészgombák leggyakoribb előfordulási helye a lakásban: a fürdőszoba valamint a túlöntözött növények földje, cserepe, nedvesedő falak illetve jól szigetelt nyílászárók esetén akár a födém szemmel nem látható része, akár új építésű lakásokban is.

 

Állati szőr-allergia esetén régebben sokszor javasolták a kontaktus kerülését az állattal. Új-Zélandi kutatók szerint viszont akkor is megmarad az érzékenység pl. macskaszőrre ha az allergia miatt nem is tartanak állatot a lakásban - a levegőben ugyanis e nélkül is jelen vannak az állati szőrből származó kisebb részecskék, molekulák. De több más vizsgálat is megkérdőjelezte az állatkerülés eredményességét, különösen macskaszőr-allergia esetén. A macskaszőr fő allergénje (Fel d 1) ugyanis iskolák, közintézmények és macskamentes otthonok háziporában sőt levegőjében is nagy arányban kimutatható, tehát olyan helyeken is, ahová macskát egészen biztosan nem engednek be.

Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy a kedvenc háziállat jelenléte pszichésen általában jó hatású, ami önmagában is sokszor kedvezően hathat az allergiás folyamatra. Ha tehát viszonylag egyszerű módszerekkel (gyógyszeres kezelés, allergén- mentesítés) mellett a tünetek nem jelentkeznek, úgy mérlegelni lehet a házi kedvenc megtartását is.

 

Röviden szót kell ejteni még azokról a vegyi anyagokról is, amik akár a bútorokról, kezelt felületekről a levegőbe jutnak: szerves oldószerek, vegyületek, formaldehid stb. Ezek adják többek között az új bútorok, az új lakások jellegzetes „új” szagát is. Kisebb mennyiségben, gyakori szellőztetés mellett hatásuk nem mutatkozik meg, de szellőzetlen, zárt helyen nagyobb koncentrációban belélegezve fejfájást, koncentrációcsökkenést, vegetatív tüneteket is okozhatnak illetve tartósan belélegezve akár egészségkárosítóak is lehetnek.  

 Ilyen esetekben is jó szolgálatot tehetnek a beltéri levegőtisztitó berendezések, főleg azok, amelyek rendelkeznek a nagyobb szennyeződések (pollenek, állati szőrök) mellett a gázokat, kellemetlen szagokat megkötni képes szénszűrővel illetve az egészen finom, porszerű részecskéket is kiszűrni képes HEPA-filterrel. A beltéri levegőtisztító berendezések  otthonunk mellett a munkahelyen is jó szolgálatot tehetnek. Léteznek kombinált légtisztitó és párásító  készülékek is.  Amennyiben ilyen beruházásban gondolkodik valaki, mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni a vásárlás előtt, külön rákérdezve a beépített szűrőkre is. Tiszta levegőjű, megfelelő (30-50% ) páratartalmú, 20-22 fokos hőmérséklet az ideális, ennek elérésében segíthetnek minket ezek a korszerű eszközök.