Olvasási idő: 5 perc
Úgy érzi, újjászületett, miután tett egy sétát a parkban vagy az erdőben? Vonzza a természet, különösen, amikor feszültnek érzi magát? Ezzel nincs egyedül! Egy kutatás során a megkérdezettek 95%-a arról számolt be, hogy jobb lett a kedve, miután eltöltött egy kis időt a szabadban1. Ugyan még nem készült randomizált, ellenőrzött vizsgálat a természet mentális jóllétre gyakorolt hatásáról, más kutatások meggyőző bizonyítékokkal támasztják alá létezését. Még ha a tudósok nehezen is találnak egyértelmű összefüggést, elég eltöltenie egy-két órát a természetben, és Ön is megtapasztalhatja jótékony hatásait. Ismerje meg a szabadban töltött idő jótékony hatásait, mi pedig adunk néhány tippet, hogyan vonhatja be a természetet a mindennapjaiba.
Ahogy már említettük, egy kutatás során a megkérdezettek 95%-a állította, hogy jobb lett a kedve, miután eltöltött valamennyi időt a szabadban1. Kevésbé voltak lehangoltak, stresszesek és idegesek, ehelyett nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezték magukat. Egy másik vizsgálat szerint a szabadban töltött idő összefügg a jó hangulattal, a mentális jólléttel, a fontosság érzésével és az életerővel2. Röviden: azok az emberek, akik több időt töltenek a természetben, általában boldogabbak.
Amikor feszültek vagyunk, gyakran az az utolsó dolog, ami eszünkbe jut, hogy időt szánjunk egy kis kimozdulásra. Jó eséllyel inkább folytatjuk, amit épp csinálunk, csak hogy végre túl legyünk rajta. A kutatások eredményei alapján azonban nem ez a legjobb stratégia. Kutatások szerint a természetben töltött idő a stressz ellenszereként hat, mindaddig, amíg biztonságban érezzük magunkat. A szabadban eltöltött idő nem csupán csökkenti a vérnyomást, nyugtatja az idegrendszert és erősíti immunrendszert, de növeli az önbizalmat, csökkenti a szorongást és a stresszhormon-szinteket, valamint javítja a hangulatot. Egy igazi jolly joker!
Egy epehólyagműtéten átesett betegeket vizsgáló kutatás a természet egy további érdekes, a jóllétre gyakorolt hatását mutatta ki. A páciensek egyik fele egy erdőre, míg a betegek másik fele egy barna téglafalra láttak rá a kórházi ágyukból. Az eredmények kimutatták, hogy azok a betegek, akik természetre nyíló kilátást kaptak, rövidebb ideig szorultak ellátásra, az ápolók pozitív feljegyzéseket írtak róluk (például ,,jókedvű” vagy „aktív”), és gyakran enyhébb fájdalomcsillapítókra volt szükségük, mint a másik csoportnak. A kutatás eredményei természetesen nem vonatkoztathatók közvetlenül a mentális egészségre, azonban a tény, hogy csupán a fák látványa ekkora különbséget jelent, rámutat, milyen gyógyító ereje van a természetnek. És valószínű, hogy ez a gyógyító erő túlmutat a fizikai felépülésen.
A fent említett kutatások mind azt sugallják, hogy a természet jótékony hatással van ránk, egyénekre. De egyre nő azoknak a kutatásoknak a száma is, amelyek eredményei szerint a természet a társadalom egészének is a hasznára válik. Egy kutatás szerint ugyanis azok az emberek, akik 60 másodpercig néztek fel magas fákra, nagyobb valószínűséggel számoltak be a csodálat érzéséről4. Ez már önmagában is pozitív felismerés, és ez még nem minden. Azok az emberek, akik mindössze egy percig magas fákat néztek, nagyobb eséllyel segítettek idegeneknek, és kevésbé érezték magukat kiváltságosnak, mint a tesztcsoport másik fele, akik egy (ugyanolyan magas) épületet néztek egy percig. Ez a kutatás egy tágabb problémakört, az úgynevezett „természetmegvonást”, vagyis a természetes környezetben töltött idő hiányát vizsgálja. Ezt a jelenséget gyakran a televízió vagy a számítógép képernyője előtt töltött sok idő okozza. A természetmegvonás komoly hatással van a jóllétünkre, mivel összefüggésben áll a depresszióval, az empátia elvesztésével és az önzetlenség hiányával5.
Szívünk mélyén mindnyájan tudjuk, hogy kevesebb időt kellene a képernyő előtt töltenünk, és többet a szabadban. A kutatók véleménye nem egyezik azt illetően, hogy mennyi időt kellene ideális esetben a szabadban töltenünk ahhoz, hogy javuljon a mentális egészségünk – heti 2 órát vagy6 napi 90 percet7. Egy dologban azonban a legtöbben egyetértenek: már a természet látványa is a javunkra válik. El kell merülnünk a természetben ahhoz, hogy minden előnyét élvezhessük. A japánok már régóta tisztában vannak ezzel. Az „erdőfürdőzés” (shinrin-yoku) évtizedek óta népszerű Japánban. A módszer lényege, hogy a szabadban tett lassú és tudatos séta során minden érzékünkkel megtapasztaljuk a természetet. Ha nincs elég ideje (vagy távol van a természettől), de mégis szeretné élvezni előnyeit, akkor van egy jó hírünk. Kutatások szerint már a természetről készült mesterséges képek, hangok és illatok is pozitív hatással lehetnek az egészségre8. Könnyen kapcsolódhat a természethez, ha például fejhallgatón keresztül a természet hangjait hallgatja. Ez javíthatja a hangulatát, csökkentheti a stresszt, és közelebb hozhatja embertársaihoz. Felhasznált források: 1https://www.cpre.org.uk/discover/peace-of-mind/ 2https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4157607/ 4https://www.apa.org/pubs/journals/releases/psp-pspi0000018.pdf 5https://academic.oup.com/bioscience/article/65/12/1141/223866 6https://www.nature.com/articles/s41598-019-44097-3
You are about to visit a Philips global content page
Continue